Kedden Hajniék az Oroszló – Liget – Mecsekpölöskei-tó – Komló útvonalat járták. Ezen a túrájukon a 18,5 km-hez volt 380 m szintemelkedésük. Bözsi néni padját megviselte az idő…
Szerdán Rongyíval bangó nézőbe mentünk! A pókbangók Nagy-(Kopasz-) hegy körüli életképes állományai üde színfoltjai a késő tavasznak. Amúgy ha nem tudod, mit nézz, simán elballagsz mellettük. A sziklagyepen, a fű között megbúvó sárgás, zöldes szárakon ülő sötétbarna kis mézajkak nem tartoznak a leglátványosabb orchideáink közé. A hegy oldalában rengeteget láttunk a bakszakálból és még pár virágzó tövet a tavaszi héricsekből. Innen átmentünk az Akasztó fölötti részre, mivel ott is láttak pár tövet a bangókból. Meg is találtunk öt darabot, bár ezek még a virágzás elején voltak, így várható még pár darab felbukkanása… Ezen a területen az agár- és a majomkosborokból látni rengeteget. De találtunk még egy el nem nyílott fekete kökörcsint is…
A csütörtöki nyugger túrára most a Közép-Mecsek turistaútjain került sor. A Mandulásból indulva a Remeterét – Cinke-tanya emlékkő – Szuadó-nyereg – Éger-völgy – „Teca” – Égervölgy am útvonalon megtettünk 11,0 km-t és 280 m szintemelkedést. A Remeterétig majomkosborok sokasága mutatja magát a bokrok aljában, de előbújtak az első nagyezerjó füvek és a „mecsek teák” első, korai egyedei is. A Cinke-tanya pihenő körül a medvehagymák virágai fehérre színezték az erdő alját, de a zergevirágok sárga csoportjai is megjelentek! Szép az erdő, nekünk különösen mivel hétről hétre látjuk a folyamatos változást! A túrát a „Teca” vendéglőnél zártuk le…
Az idei BAK nevezői a Mánfai templomnál lévő pihenőtől indultak a versenyre szombaton. A „Bakancsos Atom kupa” a baranyai természetjárók egyik kedvenc versenye akár melyik tájegységben rendezik! Most, hogy újra a Mecsekben került megrendezésre természetes volt, hogy mi is ott leszünk. A pályák változatosak voltak, kellő feladattal a kezdőktől a „profikig”. Egyesületünket idén a Dráva-Talpasok mellett a Dráva Folyamat is képviselte, utóbbi csapatnév a Valkai család versenynevét jelenti! A verseny végén a sok ismerős közötti beszélgetés mindig felejteti az elkövetett hibákat és jó érzéssel tölt el mindenkit… Rég nem látott ismerősök, közben nagyobbak lettek a gyerekek! Öröm, amikor odajönnek hozzánk és tisztelettel köszöntenek bennünket. Köszönjük paksi és tolna megyei túratársaknak a rendezést, ismét jót alkottak!
Szombaton Gida Tibor vezetett egy nyílttúrát a megyei szövetségnek. Kellemes időben a „Séta a Schlossbergen át” nevű sétán 13-n vettek részt és tették meg az 5,6 km-t 170 m szintemelkedéssel.
Szombaton a Hajnalka vette hölgykoszorú most a Kisgyula elágazó am – Olasz – Hásságy – Magyarsarlós - Romonya határ – Nagykozár – Pécs, Újhegy útvonalon túrázott. A 20,39 km-n volt 281 m szintemelkedés.
Vasárnap a Vass Tibiékhez csatlakoztam. A „Koplaló túrák” nevű rendezvényre mentünk a Bakonyba. A teljesítménytúrán minden távon egységesen ezer forint a nevezési díj, de semmilyen ellátás sincs, tehát koplalunk… Azért nem teljesen, mert a rajtnál választhattunk egy almát és a célban kaptunk nápolyit, kitűzőt és emléklapot! Volt térkép is az útvonalról, de itt egy kis hiányérzetem volt, mivel a pontok közötti távokat vagy a térkép méretarányát jó lett volna tudni... Négyen mentünk, de már menet közben kiderült, hogy két kettes csapatra oszlunk, mivel Tibi Kühár Zsuzsival a 25 km-t célozták meg. Mi Andival az eredetileg elgondolt 20 km-t választottuk. Farkasgyepű - Róth Gyula emléktábla - Szénpajta - Vámos-patak - Ökör-mező - Felső eh. - Pisztrángos-tó - Németbánya - Farkasgyepű volt az útvonalunk. A reggeli csöpörgés ellenére kellemes időben teljesítettük a túrát, az útvonal nem volt megerőltető. Egyedül a Németbányától a visszafordítótól volt egy kicsit húzósabb az emelkedő. A táv 18.3 km, melyhez 332 m szintemelkedés társult. A 25 km-s túra útvonala: Farkasgyepű - Németbánya, OKT pecsét - Pincelyuk-barlang - Pénzlyuk-barlang – Pápavár-alja - Öreghálás - Csehbánya, K+ Csehbánya, th. - Szénpajta pihenő - Róth Gyula emléktábla - Pisztrángos-tó - Németbánya széle – Farkasgyepű. Tibiék ezen a túrán megtettek 24 km-t és 550 m szintemelkedést.
A haza úton megnéztük a régóta tervezett látványosságot a Kenesei magas parton, a Soós-hegyi kilátót. A hegy nevét Soós Lajosról a „Balaton poétájáról” kapta. A Balaton vízszintje fölött mintegy 75 méterre csodás látvány fogadott bennünket.
A végén Welsch Robi ismertetőjét is közreadjuk a Monoszlói-hegységben vezetett szombati túrájáról. Ezen a túrán vett részt Vass Tibi, az Ő képeit láthatjátok a túráról…
Gyalogtúra a Monoszlói hegységbe (Moslavačka gora). A hegység az Árpád-kori Aba nemzetség egyik délvidéki családja után kapta a nevét.
A túra során érintjük Garics várát, melyet a tatárjárás után építettek az 1200-as évek közepén, az akkori igényeknek megfelelően, jól elrejtve a hegyek között, az erdőben, menedékvárként (refugium). Királyt is látott: ide zárkózott be az utolsó előtti Árpád-házi uralkodónk, IV. (Kun) László az anyukájával, Kun Erzsébettel (nektek Zsóka) az 1280-as években, amikor éppen nem bírt az oligarcháival, s várta, hogy majd a pápa rendet tesz.
A garicsi várjobbágyok a 14. században tényleges nemességet kaptak és közülük emelkedtek ki a Palizsnaiak, akik közül P. János Luxemburgi Zsigmond egyik legnagyobb ellenfele volt a trónharcokban. Palizsnai János 1387-ben lett a johannita lovagok nagymestere, és mint a későbbiekben kiderült, nem volt épp egy nyerő választás. Palizsnai nem ült tétlenül mikor Nagy Lajos meghalt, hanem magánhadsereget gyűjtött és a nápolyi anjou, Durazzói Károly mellé állt a Horvátiakkal együtt. Elraboltatta Erzsébet anyakirálynét a lányával, Máriával együtt. A fogságban sínylődő anyakirálynét megfojtatta. Luxemburgi Zsigmond, új magyar király vette fel a harcot a rebellis nagyúr ellen, aki Vránába vonult vissza, ahol hónapokig kitartott. Az egyik ostromkor Palizsnai súlyos sebet szerzett, ami halálát okozta 1390-ben. (A másik két jófiú Horváti János macsói bán és testvére Pál, a zágrábi püspök volt. Horváti Jánost 1394-ben Pécsett végezték ki: ló után kötötték és mentek vele néhány kört a főtéren. Horváti Pál megúszta, de a zágrábi püspökségét elvesztette.)
A vár valószínűleg 1544-ben került a törökök kezére, akik felgyújtották, majd továbbálltak, mivel a hegység belsejében számukra értéktelen volt. Nem vették birtokukba, csak használhatatlanná tették.
A túra érinti a hegység 488m magas legmagasabb „csúcsát” (Humka), valamint az 1295-ben alapított és a török időkben elpusztult Szent Mária pálos kolostor (Bela crkva) romjait.
A területre a 15 éves háborút követően (1606-tól) szerbek költöztek be. 1715-ben megjelent ezen a területen Gavrilo Popović majd csatlakozott hozzá Vasilije Polimac-Paprica. A két szerzetes fából kolostor építésébe kezdett a Bršljanac patak völgyében. 1724-ben elkészültek a kolostorral és a legszükségesebb épületekkel és 30 gyereket tanítottak mindenfélére. A kolostorban 1755-ben már 4 szerzetes élt, azonban a fennmaradáshoz szükséges törvényi kritérumokat teljesíteni sosem tudta: sem 8 szerzetese, sem elég jövedelme nem volt, így Mária Terézia a felszámolására katonaságot rendelt ki 1769-ben. A szerzetesek azonban végül csak 1779-ben költöztek ki. 1840-ben már nem volt itt használható épület. A délszláv háború (1991-95) után a környék szerb lakossága szerény kápolnát épített itt.
Túraútvonal: Podgarić (190m) – Garics vára (Garić grad) – Pukli kamen – Humka (488m) – pálos kolostor rom (Bela crkva ~330m) – Vis – Humka – Kozara – Bršljanac Manastir – Podgarić.
Túratáv: 22km, +/-680m szintkülönbség.
Aki idáig eljutott az még elgondolkodhat azon, hogy nekünk is felajánlhatja adója egyik 1%-t!
Dráva Természetbarát Sport Egyesület, adószám: 18309531-1-02
Köszönjük, ha érdemesnek találsz bennünket a támogatásra!
